"Mystic Prague Challenge 2008 - Avagy Prága varázsa

Prága, Csehország, 2008. július 25-27.

Július elején kaptam meg a meghívót a hétvégére, melyet egy lendülettel továbbítottam is a tréniknek. Miután eldőlt, hogy megyek, gondoltam megírom az érdeklődőknek, mivel érdemes Prágába utazni. Azt hiszem ekkor vállaltam el tudtomon kívül az egész út megszervezését..:)

A regisztráció lejárta után örömmel láttam, hogy 16-an is megyünk Magyarországról! Ezután elkezdtük szervezni az utat, azonban kiderült, hogy a busztársaságoknak már nincs annyi szabad helye azokra a napokra, amennyire szükségünk lett volna. A vonat több, mint kétszerese lett volna a buszjegy árának, így további alternatívákat kerestünk. Végül három autóval vágtunk neki a közel 550 km-es útnak.

1. autó: sofőr: én:) utasok: Kriszti (IAESTE Hungary), Youn (Kína), Pere (Spanyolo.), Juan (Brazilia)

2. autó: sofőr: Anca (Románia), utasok: Kate (Kanada), Göze (Töröko.), Gonca (Töröko.), Paulina (Lengyelo.)

3. autó: sofőr: Adrian (Svájc), utasok: Konstantina (Görögo.), Mark (Íro.), Pancho (Mexikó), Emre (Törökország)

Péntek délelőtt vágtunk neki az útnak rögtön 2 órás késéssel, mivel először az autókölcsönzőben nem találták a szerződésünket, majd a pénzváltással akadt némi problémánk… Miután elhagytuk Budapestet az első fél óra az akklimatizálódással telt, hisz egyikőnk sem volt túl jártas autópályás konvojos vezetésben, azonban hamar sikerült az egymásra hangolódás és sikerült kialakítani egy működő rendszert!

Az első megálló Pozsony (Bratislava) volt Szlovákiában. Ebédelni beugrottunk egy ót menti plázába. Mivel nem ismertük a terepet kicsit bizonytalanul kerestük a parkolót, majd megtaláltuk az épület alatti helyekhez vezető utat és szépen beálltunk a sorba. Jó pár percnek el kellett telnie, mire rájöttünk, hogy az előttünk lévő egész kocsisor üres, azaz a bevezető utat is parkolóként használták!:)

Ebéd után kitaláltuk, ha már úgy is ott vagyunk, nézzük meg a Pozsonyi kastélyt! Egy benzinkúti kiszolgáló srác igazított minket útba magyarul, mert angolul nem igazán tudtak.:) Egy kis bolyongás után megtaláltuk a kastélyhoz vezető utat és elindultunk felfedezni!

Balszerencsénkre a kastélyt épp rekonstruálták, így fel volt állványozva az egyik oldala, de még így is elég impozáns látványt nyújtott és a magasból a városkép is szép volt.

A háromórás pozsonyi kitérő után Brno-nak vettük az irányt. Mire odaértünk utol ért minket az eső is, így a következő tréning címe: „vizes autópályán való vezetés”! Túléltük. :)

Végül az utolsó két óra Prágába már elég nehéznek bizonyult tekintve, hogy akkor már 9 órája úton voltunk, de végül sikeresen odaértünk, és útközben még az „IAESTE boozers”-t is megtanítottuk a velünk utazó tréniknek!

Épp elértük a regisztrációt, de elfelejtettünk ATM-et keresni út közben, így kb. a fele társaságnak nem volt cseh koronája.. Azonban sikerült a fizetést elnapolnunk szombatra.

Miután átvettük a szobáinkat, mindenki a zuhanyzót támadta le, azonban hamar felfedeztünk, hogy eléggé késésben vagyunk a welcome partyról, így próbáltuk felpörgetni a dolgokat. Majd egy fölösleges kör után a városban visszatértünk a szállásra, mivel kiderült, hogy ott vártak minket Petr-ék (Cseho.- egyik házigazdánk) és a szlovák srácok (Jaro, Tomas, Lubo, …) :S

Node sebaj, így együtt vághatunk neki az útnak a Roxy Pub-hoz, gondoltuk, azonban hamar kiderült, hogy míg papírpénzt sikerült is közben felvenni, nem volt elég érménk a metrójegyek váltásához (ekkor már csak automaták üzemeltek). Így újra visszafordultunk, hogy megpróbáljunk váltani valahol. Egy jó 30-40 perces vadászat után összegyűlt a kellő mennyiségű érme és végre tényleg elindultunk.

Mikor beértünk a központba, a trénik kitalálták, hogy ők éhesek és előbb esznek, azonban minket már vártak a club-ban, így ekkor kettéváltunk, de a szórakozó helyen már újra együtt volt a társaság.

Mikor megérkeztünk már javában folyt a buli, hihetetlen hangos zene, tömeg és jó hangulat. Bár nem volt ideális az első találkozásokhoz, de még így is sikerült jó pár régi és új barátot összeszedni!

Pár óra, tánc, csocsó és a hiányozhatatlan „IAESTE dance” után készülődtünk vissza. Az egyik helyi srác, Fivo korábban felajánlotta, hogy segít visszatalálni, de később mégsem tudott velünk tartani. Ekkor arra hivatkozva, hogy én már voltam Prágában, menni fog, elmagyarázta hogy menjünk haza, majd hozzám irányított még vagy 20 külföldi diákot is! (Megjegyzés: az, hogy voltam már Prágában azt jelenti, hogy kétszer egy fél napot, és akkor sem igazán az útvonalak tanulmányozása végett..:) Nem vesztünk el nagyon, szereztünk pár új ismerőt az utcán, nem kellett fizetünk a buszon, de a vészjelzőt véletlen használtuk és 1 óra alatt haza is értünk!

Már épp lefekvéshez érkeztünk, mikor Fivo is befutott, majd meginvitált, hogy kóstoljuk meg saját készítésű mohitó-ját….:)

Négy óra alvás után „frissen és üdén” vágtunk neki a szombati „fedezzük fel Prágát a szórakoztató feladványokon keresztül” túrának a narancssárga csapat színeiben. Kaptunk egy térképet, 10-12 lapot feladványokkal, ezután ki kellett találnunk a sorrendet és eszerint indultunk neki a városnézésnek!

Prága gyönyörű és még több!!! Egy olyan hely, amit nem szabad kihagyni életünk során.

A túra során csak kétszer veszítettük el és találtuk meg a csapatunkat (a köztes időkben más-más csapatokhoz csapódtunk:), majd elsőként értünk el a megfejtéshez: egy még ma is Prága szívében működő vízikerékhez! Mint később kiderült a szervezők átsiklottak azon az apró részleten, hogy két ilyen kerék van Prágában, így mi nem azt találtuk meg, amelyikre ők gondoltak..:)

Végül Petr értünk jött (ő vezetőként hagyta el a saját csapatát:D) és elindultunk a másik kerék irányába. Útközben találkoztunk pár csapattal és közösen bár, de oda is elsőként érkeztünk – természetesen!:)

Ezután egy jó egy órás chill out következett a parkban, leginkább a fűben heverészve. Azonban még maradt időnk vacsora előtt, így elvittek még minket a prágai „Eiffel toronyhoz” (egy nagy acél torony Prága legmagasabb pontján).

Prága még mindig meseszép.

A vacsora a Vltava folyó partján volt, egy hatalmas teraszon 200 főre megterítve. A kétfogásos ízletes vacsora után a meglepetés program egy esti sétahajózás Prága központjában. Útközben bemutattuk nekik új koktél-kedvencünket a „rózsaszín mámort”, majd a hiányozhatatlan magyar Fütyülős barackot..;)

Mire felszálltunk a hajóra már elkezdett sötétedni, a fények kigyulladtak és Prága felvette a mesebeli város szerepét..

A kétórás túra után a hajók egy folyóparti club mólójánál kötöttek ki, ahol a foglalt asztalok vártak. Egy melegítő aperitif után megterveztük az este folytatását. A döntés végül a La Fabre-ra esett, mely egy lefelé több szintes club a belvárosban. A problémát csak az jelentette, hogy a villamos, amire felszálltunk garázsszínbe ment, így egy jó fél-háromnegyed órás gyalogtúra után értünk oda. Mivel kicsit el voltunk csigázva , a bulit egy kis rápihenéssel kezdtük, de azután elkezdett felpörögni egész addig, míg szinte az egész tánctéren az IAESTE-sek táncoltak!:)

Három körül azonban indultunk vissza, mivel Bram-nak (Belgium), reggel 6-kor indult a vonata, nekünk pedig 6-7 órát kellett vezetnünk még vasárnap. Útközben még bécsi szeletes szendvicseket is sikerült szereznünk (egész sok bódé van éjjel is nyitva a főutcákon) és ismét visszataláltunk a szállásra!:)

Vasárnapra ismét 4 órát sikerült aludni, időben is keltünk, de sajnos a 10 órai indulásból ismét 11 lett. Ekkor már csak mi 15-en indultunk kocsikkal, bepakolva megnézni a Vysegrad Castle-t. Hát ez a hely – a változatosság kedvéért ismét – csodás volt! Igazából nem is kastély volt, leginkább csak várfalakkal körbekerített gyönyörű parkok, közepén egy szép templommal.

Itt is sikerült elhagynunk pár embert, de végül mindenki meglett és időben el tudtunk indulni haza.(A sietség oka az volt, hogy időben vissza kellett vinnünk az autókat.)

Visszafelé úton már mindannyian magabiztosabban vezettünk, nem álltunk meg csak benzinkutakon 3-szor (ott is ebédeltünk), és ennek köszönhetően 11 helyett 6,5 óra alatt hazaértünk!!:) Mindezt úgy, hogy az autópályáról egyszer le is tértünk, hogy átmehessünk Győrön, mert a trénik szerették volna megnézni, legalább autóból.

Este, a koliba visszaérve, még mielőtt kidőltem volna, felnéztem a Facebook-ra, ahol már számos új ismerős várt!:) Ezen felbuzdulva még összeszedtem magam, leválogattam a fotóimat és fel is töltöttem őket, miközben arról beszélgettünk néhány online baráttal, hogy milyen fantasztikus is volt az elmúlt néhány nap.

Én ezért (is) IAESTE-zek! J"